Még szerencse, hogy a hétvégén megérkezett a kutyaházam, vagyis a Brúnó-lak! Mami szombaton telefonált valakivel, aztán hamarosan begördült a kapunkon egy nagy autó. De ez nem a Papa kocsija!
Mami örült neki, de én azért figyeltem! Valami nehéz csomagot vett ki a sofőr, Mami a garázsba vitette vele. Jó nehéz lehetett! Kiváncsian szaglásztam körbe, de alaposan befóliázták. Na mindegy, majd kiderül, mi van benne.
Amikor Papa hazajött, Mami mindjárt megmutatta neki. Tudtam, hogy valami fontos dolog lehet. Rögtön nekiálltak, kibontották, próbálták összerakni. Nem szép dolog, de magamban kinevettem őket, annyit szerencsétlenkedtek! Na és azt sem hagyták, hogy segítsek! Akárhonnan próbálkoztam hozzáférni, mindig elhajtottak. Sokadszorra már begurultam, és megtéptem mérgemben a seprűt!
Aztán láttam ám, hogy egy házikó alakulgat a kezük között! Volt egy kis vita is közöttük, de aztán minden szépen összeállt! Íme, ez BRÚNÓ háza:
És ott bent szimatolok!
Most ebben a cudar időben nagyon jó bent meghúzódni! Eddig nem feküdtem bele, csak néha, mikor Mamival játszottunk, és bedobta a labdámat. De amúgy is melegem volt a nagy bundámban, hiszen hétágra sütött a nap!
Most viszont zuhog egész nap! Ráadásul bőrig áztam, mert átszöktem a szomszéd kertbe, és nem tudtam visszajönni. Csak akkor, mikor Papa észrevett. Na de kaptam is Tőle! Nagyon megszidott, sőt Maminak is elárult! Azt nagyon nem szeretem, mikor a Mami megszid - olyankor annyira, de annyira szégyellem magam...
Most tele a pocakom, Mamitől kaptam finom meleg ételt. Hallottam, aggódott, nehogy megfázzam vagy valami bajom legyen a vizes bundámtól. Hajszárítóval akart megszárítani, de Papa megnyugtatta, hogy nem lesz semmi bajom.
Hmmm... azért jó lett volna. ha Mami kicsit dédelget!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése