Ma nagyon jó napom volt, Mami nem ment dolgozni! Papa is itthon volt délelőtt, játszott velem egy jó nagyot.
Mikor Papa indult dolgozni, Mami rám adta a nyakörvet és a pórázt, és elkísértük a buszmegállóba. Ez olyan érdekes volt! Sok ember állt ott, éreztem a sok-sok izgalmas szagot!
Mikor Papa felszállt a buszra, én is menni akartam. Azt hittem, mi is utazunk. De nem.
Mamival elmentünk sétálni a rét melletti bicikliúton. Már jártunk arra, de csak félútig mentünk, mert akkor még kisebb voltam. Most már meg sem kottyant a séta.
Találkoztunk barátságos emberekkel, tetszettem nekik nagyon! Mami büszke volt rám!
Azért a látszat kedvéért megugattam őket, hadd lássák, hogy milyen bátor kutyus vagyok. Mami is büszke volt rám, hogy hallattam a hangomat!
Visszafelé már gyorsan szedtem a lábamat, Mami alig bírta a tempót! Még meg is futtattam egy darabon.
Még sétáltam volna, mert jól bírtam, de haza kellett menni.
Nem is baj, mert már éhes voltam. Táp volt az ebédem, de most nagyon ízlett! Hiába, az éhség nagy úr!
Délután Mamival játszottunk, megkefélte a bundámat is. Hát azt nem nagyon szeretem, de azt mondja, muszáj. Este, mikor a Papa megjön a munkából, mindig megsimogat, és megdicséri, hogy szép a bundám. Szegény Mami kezét sokszor megharapdálom, amikor már megunom a bunda-szépítést!
Brúnó vagyok, berni pásztorkutya. Nagyon szeretek játszani a gazdikkal, vigyázok a házra, megugatom az idegeneket. Szeretem az embereket, főleg gazdiékat. Sok érdekes dolog történik velem minden nap, ezt most elolvashatjátok!
2010. szeptember 30., csütörtök
2010. szeptember 27., hétfő
Esti játék Mamival
Este vacsora előtt nagyot játszottunk Mamival. Szuper volt! Mami fényképezett is, de nem mindig hagytam magam! Inkább játsszunk, játsszunk!
Mami különben jó fej, minden jóval ellát! Állítólag kicsit túltáplált vagyok! De hát most vagyok növésben!
Itt éppen a poci-simit várom! Az nagyon jó, főleg ahogy a Mami csinálja! Elviselném egész nap!
Először a teraszon voltunk, aztán Mami lerakott! Pedig még kicsi vagyok, nem tudok visszamászni!
Fényképezni akart, de nem hagytam magam! Majd ha lejön hozzám, akkor lehet róla szó, de addig nem!
Kicsit mérgelődtem, Mamitól nem vártam volna ilyet!
Mami különben jó fej, minden jóval ellát! Állítólag kicsit túltáplált vagyok! De hát most vagyok növésben!
Itt csak azt figyelem, mi lesz Mami újabb trükkje! Mert ő is csalafinta, nemcsak én!
Várom, hogy most mi lesz a következő játék! Mondjuk, már éhes is vagyok, jöhetne a vacsora!
Bőrig áztunk!
Hát tegnap milyen napom volt!
Délben itt volt Papi Mamája és a két unokája is - együtt ebédelt a család. Hát az valami nagyon jó volt. Sok ember, zajlik az élet - ezt én nagyon szeretem!
A sok láb között igyekeztem én is besurranni az előszobába, sikerült is. De Papi szigorúan kitessékelt, én persze úgy tettem, mint aki nem is hallja. Ki akart tuszkolni, de én rendesen lecövekeltem.
Mami ilyenkor mindig elneveti magát, mikor látja, hogy milyen elszánt vagyok.
De Papi sajnos most nem ismerte a tréfát: elkapta a bundámat a nyakamon, kihúzott, és még a popsimra is ráhúzott! Meg is sértődtem rá!
De nemigen érdekelte, azt magyarázta Maminak - aki persze megsajnált - hogy muszáj megtanítani nekem, hogy mikor mehetek be és mikor nem, mert 50 kg leszek, és akkor majd nem bírnak velem. Azt hiszem, ebben van valami...
Délután Mami anyukája is itt volt, neki jó kutyaszaga szokott lenni, mert otthon van két kutyájuk is: Robin, a német juhász és Emma, az uszkár. Még nem találkoztam velük soha.
Mami kigondolta, hogy majd hazakísérjük este az anyukáját, sétálunk egy jót, és a Robint is megismerem. Csóváltam is a farkam, mikor megyünk már.
Az eső sajnos egyre jobban esett, mikor mentünk Robinhoz, de én már izgultam, milyen lesz a találkozás. Sokat kellett gyalogolni, 1 km körül van. Bőrig áztunk, mire odaértünk. Jó lett volna megpihenni náluk egy kicsit, de Robin bolond volt: ugatott, vicsorgott, ugrált a kerítésnek. Mami nem mert bevinni, nehogy megtámadjon az az őrült német juhász! Én is így gondoltam... Pedig különben nagyon békés szokott lenni, Mami mindig játszik vele, ha ott van. Biztosan féltékeny volt rám...
Így pihenés, száradás nélkül visszaindultunk a zuhogó esőben. Igyekeztem, szedtem a lábam, mert nem volt már olyan izgalmas ez a séta. Végre hazaértünk...
Mami kihozta a garázsba a hajszárítót, és megszárította a lucskos bundámat. Kellemes dolog volt, csak az a búgás ne lett volna! Közben Mami simizett is, úgyhogy klassz volt ez a szárítkozás. Utána kaptam finom, meleg vacsorát, rizs meg husi volt benne. A végén még egy finom rágcsit is kaptam desszertenek! Ez jó nap volt!
Ma nem is ettem reggel, úgy tele volt a pocim. Mami ma készített rólam pár képet:
Itt éppen a műcsonttal küzdök, Mami kezéből próbálom kiszedni!
2010. szeptember 25., szombat
Régen jártam itt!
Annyi dolgom volt, hogy már nem is tudom, mikor jártam itt utoljára! Hol is kezdjem?
Talán a szülinapommal...
Szeptember 12-én voltam 4 hónapos! Bizony, már ilyen nagy fiú vagyok! Mami csinált rólam fotókat is!
Talán a szülinapommal...
Szeptember 12-én voltam 4 hónapos! Bizony, már ilyen nagy fiú vagyok! Mami csinált rólam fotókat is!
Itt éppen szeretnék felmászni hozzá a teraszra.
Egész türelmesen elviselem a fényképezést!
Itt már azt hiszem, meguntam. Valami érdekesebbet látok...már nem emlékszem, mi lehetett...
Mamiéknak 18-án volt a házassági évfordulójuk. Papi vett neki egy csokor virágot, Mami nagyo örült neki. Szereti a virágokat, a kertben is mindig azokkal foglalkozik - helyettem. Meg is bosszultam, mert lefejeztem az őszirózsákat. Olyan jó játék volt letépni a fejüket - aztán győztesen körbehurcoltam az udvaron. Mami először nagyon haragudott, de aztán elnevette magát. Azt mondta, olyan vagyok, mint egy győztes hadvezér. Az is vagyok!
Küzdenem kell rendesen, hogy én legyek a falkavezér! Legalábbis Mami és Papi mindig azt mondják, hogy vigyázni kell velem, mert átveszem a falkavezér szerepet. Aztán majd ha nagy, 50 kg-os kutya leszek, nem bírnak velem. Vajon miért gondolják ezt rólam? Hiszen imádom őket!!!
De azért próbálkozni lehet!
2010. szeptember 1., szerda
Apu és Hugi
Ma megint a Blökin böngésztem, és kitől kaptam üzenetet? Aputól! Nagyon megörültem neki!
Apolló a neve, gyönyörű berni pásztorkutya. Remélem, ha megnövök, én is ilyen szép és férfias leszek! Írt nekem anyuról is: jól van, megerősödött, újra gyönyörű! Hát igen, mégiscsak KILENC kölyök csüngött mindig rajta! Ráfér egy kis pihenés!
Ez még mind semmi! Jött egy újabb üzenet, méghozzá az egyik kis húgomtól! Lüszi a neve, igazán szép kislány! Ő is eléggé rosszalkodós, de a gazdik szeretik! Hát meglátszik, hogy a testvérem!
Apolló a neve, gyönyörű berni pásztorkutya. Remélem, ha megnövök, én is ilyen szép és férfias leszek! Írt nekem anyuról is: jól van, megerősödött, újra gyönyörű! Hát igen, mégiscsak KILENC kölyök csüngött mindig rajta! Ráfér egy kis pihenés!
Ez még mind semmi! Jött egy újabb üzenet, méghozzá az egyik kis húgomtól! Lüszi a neve, igazán szép kislány! Ő is eléggé rosszalkodós, de a gazdik szeretik! Hát meglátszik, hogy a testvérem!
2010. augusztus 31., kedd
Rájöttem!
Megvan rájöttem! Ügyes kutyus vagyok én!
A blogomat nem tudták olvasni a barátaim, mert ezen a címen nem találták. Aztán kiokoskodtam, hogy nem kell beleírni a www-t és akkor meglesz az oldal.
Szóval így: http://bernibrunokutya.blogspot.com/ Ez az, így már működik!
Úgy látszik, ragadt rám valami Mamitól! Ő sokat ül a gép előtt, pedig jobban tenné, ha inkább velem játszana!
Bár amikor kergetőzünk, olyan gyorsan tud futni, hogy alig bírom utolérni! Elég jó kondiban van!
Rám meg azt mondják, hogy dagi vagyok! Pedig csak szeretek enni és nem szeretek sokat futni.
Inkább rágcsálni szeretek - papucsot, botot, virágokat. Szóval bármit megrágok - még Mami kezét is.
Csak játszom, de sokszor elég mélyre szaladnak a fogaim Mami kezén - ilyenkor haragudni szokott, na, nem sokáig! Ezt nagyon bírom benne!
Most már örülök, hogy okos kutya voltam, és még ezt a netes problémát is megoldottam!
A blogomat nem tudták olvasni a barátaim, mert ezen a címen nem találták. Aztán kiokoskodtam, hogy nem kell beleírni a www-t és akkor meglesz az oldal.
Szóval így: http://bernibrunokutya.blogspot.com/ Ez az, így már működik!
Úgy látszik, ragadt rám valami Mamitól! Ő sokat ül a gép előtt, pedig jobban tenné, ha inkább velem játszana!
Bár amikor kergetőzünk, olyan gyorsan tud futni, hogy alig bírom utolérni! Elég jó kondiban van!
Rám meg azt mondják, hogy dagi vagyok! Pedig csak szeretek enni és nem szeretek sokat futni.
Inkább rágcsálni szeretek - papucsot, botot, virágokat. Szóval bármit megrágok - még Mami kezét is.
Csak játszom, de sokszor elég mélyre szaladnak a fogaim Mami kezén - ilyenkor haragudni szokott, na, nem sokáig! Ezt nagyon bírom benne!
Most már örülök, hogy okos kutya voltam, és még ezt a netes problémát is megoldottam!
Mami keze a legfinomabb!
Miért nem találják a blogomat?
Most voltam a Blökin - ez olyan, mint gazdiéknak az IWIW - megnéztem a barátaimat, mi újság náluk.
Az egyik kedves barátom, Yoyo, szerette volna elolvasni a blogomat. Én annak rendje-módja szerint megadtam, hogy hol van, de nézzétek csak, ezt üzente Yoyo:
Az egyik kedves barátom, Yoyo, szerette volna elolvasni a blogomat. Én annak rendje-módja szerint megadtam, hogy hol van, de nézzétek csak, ezt üzente Yoyo:
YoYo
2010. augusztus 30. 17:43:32
"azt írják hogy nincs ilyen blog "
Na, most ilyenkor mi van? Hogyan tudják a barátaim elérni a blogomat? Tud nekem valaki segíteni?
Most ilyen szomorú vagyok, hogy nem tudják elolvasni, amit írok!
Bundaszárítás
Mégis megismerkedtem a hajszárítóval! Mami nem bírta nézni az ázott kutya képemet, és beengedett az előtérbe. Ennek nagyon örültem, mert itt vannak a cipők is, és mennyi szag! Hát ez maga a Kánaán egy kiskutyának!
De nem szimatolhattam sokáig, mert Mami egy törölközővel végigdörzsölte a bundámat, aztán meg beindított valami berregőt... hajszárító! Hm, nem is olyan rossz. Lassan száraz lett a bundám, kellemes meleg volt, csak ne zúgna ilyen hangosan!
Mami végig simizte a bundámat, ez nagyon klassz volt. De aztán mikor száraz lettem, és én azt hittem, végre játszunk is...hát kitessékelt! Nem ment neki könnyen, mert nem hagytam magam, de végül újra kint találtam magam a lépcsőn! Mérgelődtem, nyüszítettem egy kicsit, de semmi hatása nem volt!
Mit tehettem? Bementem az új házikómba!
De nem szimatolhattam sokáig, mert Mami egy törölközővel végigdörzsölte a bundámat, aztán meg beindított valami berregőt... hajszárító! Hm, nem is olyan rossz. Lassan száraz lett a bundám, kellemes meleg volt, csak ne zúgna ilyen hangosan!
Mami végig simizte a bundámat, ez nagyon klassz volt. De aztán mikor száraz lettem, és én azt hittem, végre játszunk is...hát kitessékelt! Nem ment neki könnyen, mert nem hagytam magam, de végül újra kint találtam magam a lépcsőn! Mérgelődtem, nyüszítettem egy kicsit, de semmi hatása nem volt!
Mit tehettem? Bementem az új házikómba!
Megjött az új kutyaház!
Brrr...micsoda idő van! A kutyát sem verik ki!
Még szerencse, hogy a hétvégén megérkezett a kutyaházam, vagyis a Brúnó-lak! Mami szombaton telefonált valakivel, aztán hamarosan begördült a kapunkon egy nagy autó. De ez nem a Papa kocsija!
Mami örült neki, de én azért figyeltem! Valami nehéz csomagot vett ki a sofőr, Mami a garázsba vitette vele. Jó nehéz lehetett! Kiváncsian szaglásztam körbe, de alaposan befóliázták. Na mindegy, majd kiderül, mi van benne.
Amikor Papa hazajött, Mami mindjárt megmutatta neki. Tudtam, hogy valami fontos dolog lehet. Rögtön nekiálltak, kibontották, próbálták összerakni. Nem szép dolog, de magamban kinevettem őket, annyit szerencsétlenkedtek! Na és azt sem hagyták, hogy segítsek! Akárhonnan próbálkoztam hozzáférni, mindig elhajtottak. Sokadszorra már begurultam, és megtéptem mérgemben a seprűt!
Aztán láttam ám, hogy egy házikó alakulgat a kezük között! Volt egy kis vita is közöttük, de aztán minden szépen összeállt! Íme, ez BRÚNÓ háza:
Még szerencse, hogy a hétvégén megérkezett a kutyaházam, vagyis a Brúnó-lak! Mami szombaton telefonált valakivel, aztán hamarosan begördült a kapunkon egy nagy autó. De ez nem a Papa kocsija!
Mami örült neki, de én azért figyeltem! Valami nehéz csomagot vett ki a sofőr, Mami a garázsba vitette vele. Jó nehéz lehetett! Kiváncsian szaglásztam körbe, de alaposan befóliázták. Na mindegy, majd kiderül, mi van benne.
Amikor Papa hazajött, Mami mindjárt megmutatta neki. Tudtam, hogy valami fontos dolog lehet. Rögtön nekiálltak, kibontották, próbálták összerakni. Nem szép dolog, de magamban kinevettem őket, annyit szerencsétlenkedtek! Na és azt sem hagyták, hogy segítsek! Akárhonnan próbálkoztam hozzáférni, mindig elhajtottak. Sokadszorra már begurultam, és megtéptem mérgemben a seprűt!
Aztán láttam ám, hogy egy házikó alakulgat a kezük között! Volt egy kis vita is közöttük, de aztán minden szépen összeállt! Íme, ez BRÚNÓ háza:
És ott bent szimatolok!
Most ebben a cudar időben nagyon jó bent meghúzódni! Eddig nem feküdtem bele, csak néha, mikor Mamival játszottunk, és bedobta a labdámat. De amúgy is melegem volt a nagy bundámban, hiszen hétágra sütött a nap!
Most viszont zuhog egész nap! Ráadásul bőrig áztam, mert átszöktem a szomszéd kertbe, és nem tudtam visszajönni. Csak akkor, mikor Papa észrevett. Na de kaptam is Tőle! Nagyon megszidott, sőt Maminak is elárult! Azt nagyon nem szeretem, mikor a Mami megszid - olyankor annyira, de annyira szégyellem magam...
Most tele a pocakom, Mamitől kaptam finom meleg ételt. Hallottam, aggódott, nehogy megfázzam vagy valami bajom legyen a vizes bundámtól. Hajszárítóval akart megszárítani, de Papa megnyugtatta, hogy nem lesz semmi bajom.
Hmmm... azért jó lett volna. ha Mami kicsit dédelget!
2010. augusztus 27., péntek
Szurit kaptam!
Azt még nem meséltem el, hogy volt, amikor Gazdiékkal először az állatorvosnál jártunk!
Régebben mindig odajött hozzánk a doki bácsi, de most gazdiékkal autóztunk - azt beszélték egymást között, hogy az oltásokat, ami a védettségemhez kell, ugyanaz a doki adja be. Nekem végülis mindegy volt!
Szóval az autóval elindultunk - én Mami lábánál ültem, Papa vezetett. De azért néha-néha kaptam egy ki simit Tőle!
Amikor kiszálltunk, Mami ölbevett! Ez volt az egészben a legjobb! Sokat kellett várni - Gazdiék szerint - de én nagyon jól éreztem magam. Voltak kutyák, idegen gazdik, új szagok.
Mami és Papa nagyon büszkék voltak rám, mert rendesen viselkedtem. A többi gazdi is mind engem dicsért.
Ez nagyon jó volt!
A rendelőben megkaptam a szurit, de meg sem kottyant! Hiszen nagyfiú vagyok már! Mami aggodalmaskodott, hogy sokat vakaródom - hát igen, ezek a bolhák! Jól el tudnak bújni a bundámban!
A doki valami folyékony dolgot dörzsölt be hátul a nyakamnál, azt mondta, ettől nem lesznek bolháim. Majd meglátjuk, egyelőre még csipkednek!
Az asztalon is sokat szimatoltam, mert jó sok kutyaszag volt rajta! HOPP! Lecsúsztak a hátsó lábaim! Hú, ez meleg helyzet volt, majdnem leestem! De Mami gyorsan elkapott, így megúsztam a balesetet! Doki is megijedt, nehogy itt törjem el a lábam!
Mamiék különben gyakran neveznek rosszcsontnak, Papa szerint nagy gengszter leszek. Hmmm... Ez most jó vagy rossz???
Azt hiszem, máskor is jöhetünk szuriért! Nem volt ez rossz, sőt! Az a sok dicséret, amit bezsebeltem!
Ha Mami ölében lehetek, akkor máskor is adhatnak!
2010. augusztus 23., hétfő
Gazdiék eljöttek értem!
Ma Papa megint korán elment dolgozni! Hajnali 5-kor felébresztett, nagyon álmos voltam még, csak pislogtam utána. Visszavackoltam magam, és elaludtam. Szép álmom volt! Gazdiék eljöttek értem!
Nagygazdi telefonált, majd megsimogatott, és azt mondta: Lehet, hogy új gazdid lesz, Brúnó!
De nem volt egészen nyugodt a hangja. Újra telefonált, és hallottam, hogy valami kutyakereskedőről beszélt... Azt nem tudom, pontosan mit jelent, de az biztos, hogy nem gazdi!
Megint telefonált, és akkor már vidámabb volt a hangja. Hamarosan megállt egy autó a házunk előtt. Ketten jöttek be hozzánk, elég jó szaguk volt! Különösen az egyiknek, mintha kutyaszag csapta volna meg az orromat... De még féltem Tőlük, csak akkor mentem oda, mikor Nagygazdi hívott. Egyre jobban tetszett a szaguk, meg is simogattak, de még izgultam, mi lesz.
Nagygazdi papírokat mutatott nekik, sőt, az oltási könyvem is előkerült. Csak nem szurit fogok kapni?
Füleltem, hátha megtudok valamit...
Á, lehet, hogy ők lesznek az igazi gazdik? Egészen izgalomba jöttem! Megmutatom, mit tudok! Szimatoltam, henteregtem a fűben. Előkerült a kerítés túloldalán a szomszédék nagy kutyája, jól megugattam! Közben persze hátra sandítottam, mit szólnak hozzá? Tetszett nekik, mondták, hogy bátor kutyus vagyok! Örömömben csóváltam a farkam is! Nagygazdi megmutatta, mit tudok már: leülök, ha mondja, egy helyben maradok.
Elővettek egy fényképező gépet, és a nagyobbik lefotózta Anyát és Apát, majd engem is. Első találkozásom Mamival:
Nagygazdi telefonált, majd megsimogatott, és azt mondta: Lehet, hogy új gazdid lesz, Brúnó!
De nem volt egészen nyugodt a hangja. Újra telefonált, és hallottam, hogy valami kutyakereskedőről beszélt... Azt nem tudom, pontosan mit jelent, de az biztos, hogy nem gazdi!
Megint telefonált, és akkor már vidámabb volt a hangja. Hamarosan megállt egy autó a házunk előtt. Ketten jöttek be hozzánk, elég jó szaguk volt! Különösen az egyiknek, mintha kutyaszag csapta volna meg az orromat... De még féltem Tőlük, csak akkor mentem oda, mikor Nagygazdi hívott. Egyre jobban tetszett a szaguk, meg is simogattak, de még izgultam, mi lesz.
Nagygazdi papírokat mutatott nekik, sőt, az oltási könyvem is előkerült. Csak nem szurit fogok kapni?
Füleltem, hátha megtudok valamit...
Á, lehet, hogy ők lesznek az igazi gazdik? Egészen izgalomba jöttem! Megmutatom, mit tudok! Szimatoltam, henteregtem a fűben. Előkerült a kerítés túloldalán a szomszédék nagy kutyája, jól megugattam! Közben persze hátra sandítottam, mit szólnak hozzá? Tetszett nekik, mondták, hogy bátor kutyus vagyok! Örömömben csóváltam a farkam is! Nagygazdi megmutatta, mit tudok már: leülök, ha mondja, egy helyben maradok.
Elővettek egy fényképező gépet, és a nagyobbik lefotózta Anyát és Apát, majd engem is. Első találkozásom Mamival:
Kicsit nevetségesen nézek ki a képen, de még eléggé ijedt voltam. Pedig Mami olyan finoman simogatott!
Hopp, úgy látom Mami felébredt, nyitja az ajtót! Rohanok, mert ilyenkor mindig játszunk egy kicsit, aztán megkapom a reggelit. Majd később folytatom az álmom!
Gazdik előtt az életem...
Sziasztok!
A ma hajnal nagyon izgalmas volt: Gazda-papa kocsival ment dolgozni. Mivel még nincs saját kutyházam, egyelőre a garázsban húzom meg magam. Szóval óvatosan kijárt a kocsival, lassan, végig figyelve, hogy én hol vagyok... Csak nem gondolta, hogy olyan buta kutya vagyok, hogy az autó alá futok?
Na, gazda-mami sem volt különb! Először nem vettem észre, de később megláttam, hogy aggódva kukucskált ki a házból, figyelte, vajon mit csinálok. Csak nem tartanak engem ostobának?
Szépen leültem, és végignéztem az autós manővert, aztán visszamentem aludni! Inkább szerezzenek már egy saját házat nekem! Igaz, hallottam, mikor beszélgettek róla, hogy rendeltek nekem egy Brúnó-lakot, csak várni kell rá pár napot. De ezt igazán már előbb is elintézhették volna, nem?
Visszatérve régi életemre, mikor még nem ismertem Gazdiékat:
Ezen a képen 1 hónapos vagyok.
A ma hajnal nagyon izgalmas volt: Gazda-papa kocsival ment dolgozni. Mivel még nincs saját kutyházam, egyelőre a garázsban húzom meg magam. Szóval óvatosan kijárt a kocsival, lassan, végig figyelve, hogy én hol vagyok... Csak nem gondolta, hogy olyan buta kutya vagyok, hogy az autó alá futok?
Na, gazda-mami sem volt különb! Először nem vettem észre, de később megláttam, hogy aggódva kukucskált ki a házból, figyelte, vajon mit csinálok. Csak nem tartanak engem ostobának?
Szépen leültem, és végignéztem az autós manővert, aztán visszamentem aludni! Inkább szerezzenek már egy saját házat nekem! Igaz, hallottam, mikor beszélgettek róla, hogy rendeltek nekem egy Brúnó-lakot, csak várni kell rá pár napot. De ezt igazán már előbb is elintézhették volna, nem?
Visszatérve régi életemre, mikor még nem ismertem Gazdiékat:
Ezen a képen 1 hónapos vagyok.A testvéreimmel sokat hancúroztam, ahol 9 trikolor berni bundás van, ott nagy vetélkedések folytak. Eleinte anya mellé akart mindenki kerülni, igyekeztünk a legjobb tejforrásokhoz jutni. Aztán azon folyt a harc, ki az erősebb, gyorsabb. Nagyon szerettünk egymással civakodni.
Ahogy nagyobbak lettünk, észrevettük, hogy többször is idegenek jönnek és nézegetnek bennünket. Sőt! Nemcsak nézegettek, hanem tapogattak, fogdostak is! Én legtöbbször nem hagytam, elbújtam előlük.
Aki nem bújt el, hanem játszani kezdett velük, azok a testvéreim sorra eltűntek! Én nagyon okos voltam, hamar rájöttem erre!
Mikor már csak ketten maradtunk, nehezebb lett a dolgom: alig tudtam megmenekülni az idegenek elől! Nem volt jó szaguk, nem tetszettek!
Végül egyedül maradtak, anya már csak az enyém volt! HURRÁ! Nem kell megküzdenem minden korty tejecskéért - gondoltam boldogan. De anya már nem sokáig szoptatott, elválasztottak tőle. Kaptam mindenféle finomságot, ízlett az is. Rossz volt egyedül. Szerencsére lakott a házban egy kislány is, ő sokat játszott velem.
Utána hallottam, arról beszélnek, hogy hirdetést kell feladni, hogy engem is elvigyenek. Vagy maradhatok esetleg - minden olyan bizonytalan volt... Igyekeztem nagyon, megugattam az idegeneket, sokat szimatoltam, szót fogadtam. Megtanultam leülni, egy helyben maradni. Sokat ettem, nem válogattam.
De nem történt semmi, nem jött értem senki. Nekem már sohasem lesz saját gazdim? Most már bevallhatom: Éjjelente sokat gondolkoztam, vajon mi lesz velem? Még sírtam is...
2010. augusztus 22., vasárnap
Gazdik előtt az életem...
Brúnó vagyok, berni pásztorkutya. Kedvenc gazdik már aludni mentek, én vigyázok a házra. Igaz, még csak 3 és fél hónapos vagyok, de teljesen megbíznak bennem. Bátor fiú vagyok!!!
Nem sok dolgom van, minden nyugodt. Végre! Az előző két éjszaka még a gazdik sem tudtak aludni, mert a közelben szabadtéri disco volt, a hangerő nekem SOKK volt.
De végre csendes az éjszaka, és úgy gondoltam, elkezdek blogot írni. Ez olyan menő manapság!
Két hete vagyok gazdiéknál, imádok itt lenni! Minden körülöttem forog, mindenki szeret.
De még nem felejtettem el az előző kis életemet sem, ezért most megírom Nektek!
2010. május 12-én születtem, kilencen vagyunk testvérek. Május a legszebb hónap... De amikor mi megszülettünk, viharok tomboltak, sőt még jégeső is esett. Nagyon rossz volt kibújni a jó meleg kuckóból, erre emlékszem... Nem is akartam, de valami hatalmas erő kiszakított. Testvéreimmel nagyon-nagyon sírtunk, de aztán megéreztük anya meleg bundáját. Amikor pedig sikerült a finom tejecskéhez jutni, mindegyikünk elhallgatott, csak szívtuk, szívtuk a meleg tejecskét.
Látni nem láttunk semmit, de jól összebújtunk anya körül, és ez nagyon jó volt. Amikor néha-néha elment tőlünk, mindenki nyüszített, és nagyon vártuk vissza.
Többre nem emlékszem. De készült rólunk egy fénykép, itt 3 naposak vagyunk:
Elfáradtam, de holnap folytatom. Várlak Benneteket!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)