Séta Mamival

Ma nagyon jó napom volt, Mami nem ment dolgozni! Papa is itthon volt délelőtt, játszott velem egy jó nagyot.
Mikor Papa indult dolgozni, Mami rám adta a nyakörvet és a pórázt, és elkísértük a buszmegállóba. Ez olyan érdekes volt! Sok ember állt ott, éreztem a sok-sok izgalmas szagot!
Mikor Papa felszállt a buszra, én is menni akartam. Azt hittem, mi is utazunk. De nem.

Mamival elmentünk sétálni a rét melletti bicikliúton. Már jártunk arra, de csak félútig mentünk, mert akkor még kisebb voltam. Most már meg sem kottyant a séta.
Találkoztunk barátságos emberekkel, tetszettem nekik nagyon! Mami büszke volt rám!
Azért a látszat kedvéért megugattam őket, hadd lássák, hogy milyen bátor kutyus vagyok. Mami is büszke volt rám, hogy hallattam a hangomat!

Visszafelé már gyorsan szedtem a lábamat, Mami alig bírta a tempót! Még meg is futtattam egy darabon.
Még sétáltam volna, mert jól bírtam, de haza kellett menni.

Nem is baj, mert már éhes voltam. Táp volt az ebédem, de most nagyon ízlett! Hiába, az éhség nagy úr!

Délután Mamival játszottunk, megkefélte a bundámat is. Hát azt nem nagyon szeretem, de azt mondja, muszáj. Este, mikor a Papa megjön a munkából, mindig megsimogat, és megdicséri, hogy szép a bundám. Szegény Mami kezét sokszor megharapdálom, amikor már megunom a bunda-szépítést!

Esti játék Mamival

Este vacsora előtt nagyot játszottunk Mamival. Szuper volt! Mami fényképezett is, de nem mindig hagytam magam! Inkább játsszunk, játsszunk!

 Itt éppen a poci-simit várom! Az nagyon jó, főleg ahogy a Mami csinálja! Elviselném egész nap!

Először a teraszon voltunk, aztán Mami lerakott! Pedig még kicsi vagyok, nem tudok visszamászni!

Fényképezni akart, de nem hagytam magam! Majd ha lejön hozzám, akkor lehet róla szó, de addig nem!

Kicsit mérgelődtem, Mamitól nem vártam volna ilyet!

Mami különben jó fej, minden jóval ellát! Állítólag kicsit túltáplált vagyok! De hát most vagyok növésben!

Itt csak azt figyelem, mi lesz Mami újabb trükkje! Mert ő is csalafinta, nemcsak én!

Várom, hogy most mi lesz a következő játék! Mondjuk, már éhes is vagyok, jöhetne a vacsora!



Bőrig áztunk!

Hát tegnap milyen napom volt!

Délben itt volt Papi Mamája és a két unokája is - együtt ebédelt a család. Hát az valami nagyon jó volt. Sok ember, zajlik az élet - ezt én nagyon szeretem!

A sok láb között igyekeztem én is besurranni az előszobába, sikerült is. De Papi szigorúan kitessékelt, én persze úgy tettem, mint aki nem is hallja. Ki akart tuszkolni, de én rendesen lecövekeltem.

Mami ilyenkor mindig elneveti magát, mikor látja, hogy milyen elszánt vagyok.

De Papi sajnos most nem ismerte a tréfát: elkapta a bundámat a nyakamon, kihúzott, és még a popsimra is ráhúzott! Meg is sértődtem rá!

De nemigen érdekelte, azt magyarázta Maminak - aki persze megsajnált - hogy muszáj megtanítani nekem, hogy mikor mehetek be és mikor nem, mert 50 kg leszek, és akkor majd nem bírnak velem. Azt hiszem, ebben van valami...

Délután Mami anyukája is itt volt, neki jó kutyaszaga szokott lenni, mert otthon van két kutyájuk is: Robin, a német juhász és Emma, az uszkár. Még nem találkoztam velük soha.

Mami kigondolta, hogy majd hazakísérjük este az anyukáját, sétálunk egy jót, és a Robint is megismerem. Csóváltam is a farkam, mikor megyünk már.

Az eső sajnos egyre jobban esett, mikor mentünk Robinhoz, de én már izgultam, milyen lesz a találkozás. Sokat kellett gyalogolni, 1 km körül van. Bőrig áztunk, mire odaértünk. Jó lett volna megpihenni náluk egy kicsit, de Robin bolond volt: ugatott, vicsorgott, ugrált a kerítésnek. Mami nem mert bevinni, nehogy megtámadjon az az őrült német juhász! Én is így gondoltam... Pedig különben nagyon békés szokott lenni, Mami mindig játszik vele, ha ott van. Biztosan féltékeny volt rám...

Így pihenés, száradás nélkül visszaindultunk a zuhogó esőben. Igyekeztem, szedtem a lábam, mert nem volt már olyan izgalmas ez a séta. Végre hazaértünk...

Mami kihozta a garázsba a hajszárítót, és megszárította a lucskos bundámat. Kellemes dolog volt, csak az a búgás ne lett volna! Közben Mami simizett is, úgyhogy klassz volt ez a szárítkozás. Utána kaptam finom, meleg vacsorát, rizs meg husi volt benne. A végén még egy finom rágcsit is kaptam desszertenek! Ez jó nap volt!

Ma nem is ettem reggel, úgy tele volt a pocim. Mami ma készített rólam pár képet:

Itt éppen a műcsonttal küzdök, Mami kezéből próbálom kiszedni!

Régen jártam itt!

Annyi dolgom volt, hogy már nem is tudom, mikor jártam itt utoljára! Hol is kezdjem?
Talán a szülinapommal...

Szeptember 12-én voltam 4 hónapos! Bizony, már ilyen nagy fiú vagyok! Mami csinált rólam fotókat is!

Itt éppen szeretnék felmászni hozzá a teraszra.

Egész türelmesen elviselem a fényképezést!

Itt már azt hiszem, meguntam. Valami érdekesebbet látok...már nem emlékszem, mi lehetett...

Mamiéknak 18-án volt a házassági évfordulójuk. Papi vett neki egy csokor virágot, Mami nagyo örült neki. Szereti a virágokat, a kertben is mindig azokkal foglalkozik - helyettem. Meg is bosszultam, mert lefejeztem az őszirózsákat. Olyan jó játék volt letépni a fejüket - aztán győztesen körbehurcoltam az udvaron. Mami először nagyon haragudott, de aztán elnevette magát. Azt mondta, olyan vagyok, mint egy győztes hadvezér. Az is vagyok!

Küzdenem kell rendesen, hogy én legyek a falkavezér! Legalábbis Mami és Papi mindig azt mondják, hogy vigyázni kell velem, mert átveszem a falkavezér szerepet. Aztán majd ha nagy, 50 kg-os kutya leszek, nem bírnak velem. Vajon miért gondolják ezt rólam? Hiszen imádom őket!!!

De azért próbálkozni lehet!

Apu és Hugi

Ma megint a Blökin böngésztem, és kitől kaptam üzenetet? Aputól! Nagyon megörültem neki!
Apolló a neve, gyönyörű berni pásztorkutya. Remélem, ha megnövök, én is ilyen szép és férfias leszek! Írt nekem anyuról is: jól van, megerősödött, újra gyönyörű! Hát igen, mégiscsak KILENC kölyök csüngött mindig rajta! Ráfér egy kis pihenés!

Ez még mind semmi! Jött egy újabb üzenet, méghozzá az egyik kis húgomtól! Lüszi a neve, igazán szép kislány! Ő is eléggé rosszalkodós, de a gazdik szeretik! Hát meglátszik, hogy a testvérem!

Rájöttem!

Megvan rájöttem! Ügyes kutyus vagyok én!

A blogomat nem tudták olvasni a barátaim, mert ezen a címen nem találták. Aztán kiokoskodtam, hogy nem kell beleírni a www-t és akkor meglesz az oldal.
Szóval így: http://bernibrunokutya.blogspot.com/    Ez az, így már működik!

Úgy látszik, ragadt rám valami Mamitól! Ő sokat ül a gép előtt, pedig jobban tenné, ha inkább velem játszana!
Bár amikor kergetőzünk, olyan gyorsan tud futni, hogy alig bírom utolérni! Elég jó kondiban van!

Rám meg azt mondják, hogy dagi vagyok! Pedig csak szeretek enni és nem szeretek sokat futni.
Inkább rágcsálni szeretek - papucsot, botot, virágokat. Szóval bármit megrágok - még Mami kezét is.
Csak játszom, de sokszor elég mélyre szaladnak a fogaim Mami kezén - ilyenkor haragudni szokott, na, nem sokáig! Ezt nagyon bírom benne!

Most már örülök, hogy okos kutya voltam, és még ezt a netes problémát is megoldottam!

Mami keze a legfinomabb!

Miért nem találják a blogomat?

Most voltam a Blökin - ez olyan, mint gazdiéknak az IWIW - megnéztem a barátaimat, mi újság náluk.
Az egyik kedves barátom, Yoyo, szerette volna elolvasni a blogomat. Én annak rendje-módja szerint megadtam, hogy hol van, de nézzétek csak, ezt üzente Yoyo:

YoYo

2010. augusztus 30. 17:43:32

"azt írják hogy nincs ilyen blog "

Na, most ilyenkor mi van? Hogyan tudják a barátaim elérni a blogomat? Tud nekem valaki segíteni?

Most ilyen szomorú vagyok, hogy nem tudják elolvasni, amit írok!